Mi a SEPA?

SEPA (Single Euro Payments Area) - Egységes Euró Fizetési Övezet

Az Egységes Euró Fizetési Övezetben a gazdasági élet szereplői tartózkodási helytől függetlenül, országhatáron kívül vagy belül, azonos feltételekkel (díjak, teljesítési idők, jogi keretek tekintetében), ugyanolyan egyszerűen és olcsón tudják fizetési műveleteiket végrehajtani, ahogy ezt jelenleg saját országukban is teszik. A SEPA célkitűzéseihez az Európai Unió 27 tagállama valamint Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc is csatlakoztak. A 32 tagállam 490 millió lakosa és gazdasága évente mintegy 71,5 milliárd elektronikus tranzakciót bonyolít le egymás között.

Az eurózónán belüli euró pénzforgalom "belföldivé" válik, abban az értelemben, hogy megszűnik minden különbségtétel az eurózóna tagállamokon belüli és azok közötti (határon átmenő) euró fizetési műveletek között. Az eurózónán kívüli országok továbbra is nemzeti valutájukban bonyolítják le a belföldi fizetések túlnyomó többségét, a belföldi euró fizetéseket hagyományosan a külföldre irányuló fizetésekkel azonosan kezelik.

SEPA szolgáltatások alatt olyan fizetési módokat, eljárásokat és szabványokat értünk, melyek  az euró övezeten belül egységesek, és amelyek folyamatosan felváltják a sajátos nemzeti fizetési módokat és szabványokat.

A fő SEPA fizetési módok és eszközök:

 A SEPA megvalósításának látványos mozzanata volt a SEPA átutalás bevezetése 2008. januárjában. A SEPA Direct Debit indítása 2009. november 1-én történt meg. 2008. január 1-jén hatályba lépett a SEPA kártyaműveletekre vonatkozó keretszabály (SEPA Cards Framework). A készpénz nélküli instrumentumok mellett  egységes eljárás szabályok vonatkoznak az euró készpénz kezelésére (SEPA Cash Framework - SECA). A SEPA nem terjed ki a papíralapú fizetési eszközökre, pl. a csekkre, mivel ezek előreláthatóan vissza fognak szorulni, illetve el fognak tűnni a következő években.

 

A SEPA projekt megvalósításában feladatot vállaló szervezetek:

Az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament és Tanács feladata az EU szintjén egységes pénzforgalmi jogi keretek kialakítása.

  • A Pénzforgalmi Szolgáltatási Irányelvet (2007/64/EK) a tagországok belső jogrendszerükbe 2009-2010-ben beépítették. 
     
  • A 924/2009/EK rendelet az egységes euró pénzforgalmi rendszer kialakításának legfontosabb ösztönzője, hiszen az ügyfelek számára eltörölte a belföldi és külföldi euróműveletek közötti díjkülönbséget, ami a pénzforgalmi szolgáltatókat anyagilag ösztönzi arra, hogy egységes európai infrastruktúrát hozzanak létre.
     
  • Az Európai Parlament 2012. februárjában elfogadta az euróátutalások és -beszedések technikai követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 260/2012/EK rendeletet, amely az eurózóna tagországaira vonatkozóan 2014. február 1-ét szabja meg végső határidőként a rendelet által előírt alapkövetelmények teljesítésére. Az eurózónán kívüli tagországok számára ez a határidő 2016. október 31. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ez az az időpont, amikortól az euróátutalássok és -beszedések eddig alkalmazott nemzeti eszköztárát felváltja a SEPA átutalás (SCT) és a SEPA beszedés (SDD).  Az euróátutalások és - beszedések korábbi eszköztárainak kivezetésére vonatkozó végdátum kijelölése tervezési biztonságot jelent minden piaci szereplő számára.

Az Európai Központi Bank a bankközösség felé elvárásokat fogalmaz meg. Az EKB időszakos jelentései segítenek a résztvevőknek SEPA átállás helyzetének értékelésében, valamint meghatározzák azokat a kulcskérdéseket, amire a bankoknak és a szabályozóknak összpontosítaniuk kell.

Az európai nagybankok, az Európai Bankföderáció valamint a takarékbankok, illetve a szövetkezeti hitelintézetek szövetségei által a SEPA-projekt megvalósítására és irányítására létrehozott szervezet az Európai Fizetési Tanács (European Payments Council), amely kialakította az európai szintű banki együttműködés szervezeti kereteit. Az EPC a fizetési módokat részletesen szabályozó szervezet, valamint a fizetési módok gazdája. Ez utóbbi szerepkörben az EPC hagyja jóvá a pénzforgalmi szolgáltatók SEPA csatlakozását, és dönt a szolgáltatók közötti vitás kérdésekben.

A SEPA megvalósításában kulcsszerep jut a vállalati szektornak és szövetségeseiknek, amelyek áttérnek a régi fizetési módok, eljárások helyébe lépő új fizetési módok és eljárások használatára. A vállalatoknak nincsenek kifejezetten SEPA szervezetei.

Az átállási feladatok nyomonkövetésére és támogatására 2010. elején megalakult a SEPA Council (SEPA Tanács), amelyben a bevezetésben érintett szállítói és felhasználói szervezetek képviselői foglalnak helyet. Társelnökei az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság Belső Piacok és Szolgáltatások Főigazgatósága képviselői.

 

European Central Bank: First SEPA Migration Report, March 2013
Útmutató a SEPA bevezetéséhez (SEPA Guidance) 2012. szeptember
Az Egységes Eurofizetési Övezet (SEPA): Teljes gőzzel előre - MNB Szemle, 2012. június
EPC List of SEPA Countries, SEPA országok listája
Az egységes eurofizetési térség (SEPA) megvalósítása: ütemterv a 2009-2012 közötti időszakra
(Az Európai Bizottság Közleménye) 
Az egységes euro-pénzforgalmi övezet (SEPA)
Röviden az Egységes Euró Fizetési Övezetről (SEPA), Aktualizált kiadvány, 2012. február
Egységes Euró Fizetési Övezet - A leggyakoribb félreértések és a helyes válaszok 2.0. v.
Ki kicsoda a SEPA-ban 2.0.v.
EPC Hírlevelek
SEPA Videó